Bár a kezeletlen fogkő nem okoz fájdalmat, a következményeit ne becsüljük alá. Ha a fogakon elszíneződés jelenik meg, fogmosáskor vérzik az ínyünk, vagy az alapos fogmosás ellenére is kellemetlen a leheletünk, jelentkezzünk be minél előbb fogorvosunkhoz fogkő-eltávolításra.
Ma már széles körben ismert, hogy a rendszeres fogmosás és fogselymezés – vagy fogközkefe-használat – nem csak a ragyogó mosoly miatt fontos. Ami a szájban történik, az szoros kapcsolatban áll az immunrendszer egészségével és a jó általános közérzettel is. A fogínygyulladás a világ felnőtt lakosságának 80 százalékát érinti, – ez az egyik leggyakoribb krónikus betegség –, okozója pedig a foglepedék.
Lepedékre utal, ha végigsimítjuk a nyelvünkkel a fogak felszínét, és azt egyenetlennek, érdesnek érezzük. A baktériumokból – több mint 400 féle baktérium él a szájüregben! –, ételmaradványból, cukrokból álló puha lepedékhártya már 4-12 órával a fogmosás után rátapad a fogak felszínére. Körülbelül két napig még alapos, szisztematikus fogmosással eltávolítható, ezt követően azonban a fogfelszínre tapadt lepedék megszilárdul és többé nem oldódik vízben. Ha a nyálból kiváló ásványi anyagok, mint a kalcium és a foszfát is megtelepszik rajta, kialakul a fogkő.
Házi praktikák a fogkő megelőzésére
A megelőzés alfája és omegája természetesen a rendszeres és alapos szájhigiénia. Naponta legalább kétszer mossuk fogainkat puha-közepes erősségű fogkefével, 2-3 percen át. Fordítsunk külön figyelmet a nehezen elérhető helyekre: a fogak belső oldalára és a hátsó őrlőfogakra. Használjunk naponta legalább egyszer fogselymet vagy fogközkefét, hiszen a fogínygyulladás legtöbbször a fogközökből indul ki, ahova a fogkefe sörtéi nem érnek el.
A szájüregben lévő káros baktériumok mennyiségét mérsékli, és így a lepedékképződést lassítja, ha minél kevesebb cukrot fogyasztunk, illetve ha evés után bekapunk egy cukormentes rágót. Ugyancsak a káros baktériumokat pusztítja a rendszeres olajrágás, – reggelente egy kanál olívaolajat vagy kókuszolajat percekig zubogtassunk a szánkban -, vagy ha egy pohár vízbe 1-2 csepp teafaolajat csöppentünk és azzal öblítjük át a szájüreget.
Vegyük komolyan a szájhigiéniát!
Sajnos azonban egy átlagos fogmosás során a fogak felületének közel 30-40 százaléka kimarad. Fogkő leggyorsabban az alsó metszőfogak belső oldalán és a felső őrlőfogak külső oldalán képződik, itt találhatók ugyanis a legnagyobb nyáltermelő mirigyek.
Ha nem teszünk semmit ellene, a fogkő érdes felszínén még több baktérium telepszik meg, és kis tasakok képződnek a fogak és a fogíny között. A fogíny alá jutó baktériumok gyulladást okoznak, a súlyos fogínybetegség pedig akár fogvesztéshez is vezethet.
De nemcsak szájüregi kockázatai vannak az elhanyagolt fogkőnek: a baktériumok által termelt méreganyag bejuthat a vérkeringésbe, hozzájárul az artériák beszűküléséhez, és ezáltal növeli a stroke vagy a szívinfarktus kockázatát. Egyes kutatások a foglepedéket még a koraszüléssel és a vetéléssel is kapcsolatba hozták.
Ezért ha a fogainkon sárgás, barnás vagy fekete elszíneződés jelenik meg, fogmosáskor vérzik az ínyünk, vagy az alapos fogmosás ellenére is kellemetlen a leheletünk, felejtsük el a házi módszereket, irány egy fogászat!
A fogkő-leszedés alapvetően fájdalommentes és nem igényel érzéstelenítést. A 45-60 perces kezelés után a fogaink fehéren ragyognak, felszínük pedig ismét sima lesz.
Ahhoz azonban, hogy ezt a fehérséget hosszan megőrizzük, kerüljük a fogak elszíneződését okozó ételeket-italokat (csokoládé, kávé, fekete tea, bor), illetve a dohányzás elhagyásától – az egyéb számtalan pozitív hatás mellett – a mosolyunk is megszépül.
