A szemgyulladás meglehetősen gyakori, és minden generációt érinthet. Súlyossága az egészen enyhe kellemetlenségtől az akár vakságot is okozó problémákig nagyon széles tartományban mozog. Mi is pontosan a szemgyulladás, milyen típusai vannak, mi áll a hátterükben és hogyan kezelhetők? Cikkünkből mindezen kérdésekre választ kaphat!
Mi az a szemgyulladás?
A szemgyulladás alapvetően egy tünet. Hátterében sokféle ok és betegség állhat. A gyulladás egy immunreakciót jelent, amit a szervezet a különféle fertőzésekre, sérülésekre és irritációra ad. Amikor tévesen riaszt az immunrendszer, mondjuk a pollenre és a porra is erősen reagál, allergiáról beszélünk. Előfordul az is, hogy az immunrendszer a szervezet saját szövetei, sejtjei ellen fordul. Ezt nevezzük autoimmun betegségnek.
Milyen tünetek kapcsolódnak a szemgyulladáshoz?
Ahogy már említettük, a szemgyulladás maga egy tünet. A gyulladásos reakció mindig vérbőséget okoz, ez lesz a felelős a szem esetén a jól ismert vörösségért. A kitágult erekben ugyanis több vér áramlik, ami szabad szemmel is feltűnő.
A szem gyulladása ezen túl más tünetekkel is gyakran együtt jár:
- viszkető, égő szemek
- fokozott könnyezés, váladékozás
- fényérzékenység
- idegentestérzés: „mintha valami belement volna a szemembe”
- nyomásérzés a szemben
- megduzzadt kötőhártya
Mi okozza a szemgyulladást?
Amikor felesleges aggódnod
Sokszor előfordul, hogy a szemünk bizonyos okokból enyhén kiszárad és ennek következtében bevörösödik. Az alábbi helyzeteket fontos elkülöníteni a komoly gyulladástól:
- Túl sok, képernyő előtt töltött idő: gyakoribb pislogással, műkönnyel vagy a képernyőidő csökkentésével általában orvosolható.
- Kialvatlanság: szintén okozhat szemszárazságot. Egészségesebb alvási szokások kialakításával általában a szemszárazság is elmúlik.
- Túlzott kontaktlencsehasználat: a kontaktlencsék elzárják a szaruhártyát a könnyfilmtől és így az oxigéntől is. Ezért fontos esténként pár órát szemüveget viselni, illetve hetente beiktatni egy-két szemüveges napot.
A súlyos szemgyulladás leggyakoribb okai:
- bakteriális fertőzések (Staphylococcus aureus, Streptococcus pneumoniae stb.)
- vírusos fertőzések (általában adenovírus-fertőzés, de lehet herpeszvírus is)
- gombás fertőzések (ritkább, mint az előző kettő, de előfordulhat)
- allergiás reakciók (poratka, pollen stb.)
- szisztémás, autoimmun betegségek
- túlhordott vagy nem megfelelően tisztított kontaktlencse (szintén okozhat bakteriális fertőzéseket)
- a szem sérülése, irritációja (pl. sportsérülés, vegyszerek)
- szembe került idegentest (por, homok, apró rovarok stb.)
A szemgyulladás hátterében álló betegségek
Annak függvényében, hogy a szem melyik része érintett, többféle betegségről beszélhetünk. Cikkünkben a leggyakoribb betegségeket és kezelésüket soroljuk fel. Ezek a következők: szaruhártyagyulladás, kötőhártyagyulladás, uveitis és az árpa.
Szaruhártyagyulladás (keratitis)
A szaruhártya (cornea) a szem pupilla előtti részét borító vékony, áttetsző hártya. Több okból kifolyólag is begyulladhat. A keratitis leggyakrabban valamilyen, a szemet ért sérülés vagy irritáció következménye. Előfordulhat az is, hogy a kötőhártya gyulladása terjed át a corneára. Nem mindegy, hogy a gyulladás a többrétegű szaruhártya melyik rétegeire terjed ki. Ha nincsen felszíni sérülés, általában csak a felső rétege válik kissé homályossá. Ha van sérülés és a középső és a belső rétegek is érintettek, az egész szaruhártya megduzzadhat. Ezekben az esetekben a látás jelentős romlásával kell számolni.
A szaruhártyagyulladás kezelése: első körben a kiváltó okot kell feltárni (sérülés, virális vagy bakteriális fertőzés stb.). Ha ez megtörtént, ezután a szemész orvos kiválasztja a legmegfelelőbb terápiás opciót.
Kötőhártyagyulladás (konjunktivitis)
A kötőhártya (conjunctiva) a szem felszínét és a szemhéj ínhártyáját – a fehér részét – borító nyálkahártya. A könnytermelésben játszik fontos szerepet. A kötőhártyagyulladás a szemgyulladás talán leggyakoribb típusa. Az „A szemgyulladás leggyakoribb okai” részben felsorolt okok mellett kiválthatják a könnymirigy betegségei is.
A kötőhártyagyulladás kezelése: a gyulladás okának megfelelően kezelhető antibakteriális, antivirális és antiallergén készítményekkel. Ha szemszárazság kíséri, kiegészítő kezelésnek a műkönny is szóba jöhet.
Uveitis
Az uvea a szivárványhártya vagy írisz, a szemet tápláló érhártya és az akkomodációban szerepet játszó sugártest együttes neve. Gyulladását nevezzük uveitisnek. Bár relatíve ritka kórképről van szó, súlyos esetben vaksághoz is vezethet. Akut és krónikus fajtáját különíthetjük el. A krónikus típus lassan, észrevétlenül is kialakulhat.
Az uveitis kezelése: első lépés az ok feltárása és a diagnózis felállítása. Ha fertőzés okozta, akkor először azt kell kezelni, majd a gyulladást csökkenteni. Ez történhet szteroidos, illetve pupillatágító szemcseppekkel, de akár injekcióval is. Adott esetben az immunszupresszív vagy immunmoduláns szerek szintén használatosak.
Árpa
Az árpát a szemhéj szélén található Meibom-mirigyek bakteriális fertőzése okozza. Ezek a mirigyek termelik a könny olajos fázisát. A betegség a nevét arról kapta, hogy a gennyes, megduzzadt mirigy ilyenkor árpára hasonlít. A fertőzésért legtöbbször a Staphylococcus aureus nevű baktérium felelős. Ha a szemhéj szemgolyó felőli oldalán nyílik, belső árpáról, ha a külső oldalán, külső árpáról beszélünk.Az árpa kezelése: az árpa sok esetben nem igényel kezelést, hanem magától kifakad. Amennyiben mégsem, a szemész felírhat antibakteriális szemcseppeket. Fontos, hogy ne piszkáljuk, és ne próbáljuk meg kinyomni!
Ha még több egészségről szóló cikket olvasnál, nézz körül a Bestfit-en!
